Tavda Mansi Language
the analysed corpora of an extinct dialect of Mansi language
3. Tale of the bearboy
Collected from:
Pawel Ignat́ič Simpajew - ut́ə́ŋ-kuli påo̰l(əŋ ko̰m) (Кузяева) - 19 April 1889
Source:
Munkácsi Bernát – Kálmán Béla (1892–1902, 1952, 1963): Vogul népköltési gyűjtemény I-IV, II/1, II/2, III/1, III/2, IV/1, IV/2. Akadémiai Kiadó, Budapest.
IV. (356-360)
tå̄rə́ŋ-pū majt
1. jukä́nət ä́ńčuk å̄lst, ko̰jǻst. šålkǻn-mǟ äńčǻst. šålkǻn
jänúməm på̄st, šålkǻn-mǟné älä́-ńər tṓlmo̰k ilkä́lən naukóts, no̰ŋ-
jänúməm šålkǻn ǟr īt kårtǻto̰ŋ nåús. jukä́ åmǻĺt́ål ä́ńčukən:
« ä́ńčuk, ílən uk īné, lǟ́čən: šålkǻnu kå̄nnǻ to̰lmǻntåləu! » kǻtəl
íl-wōntnə pǟlú, ä́ńšuk šålkǻn-mǟné kåråúlåto̰ŋ mińä́nt. šåu wonǻs-
əm, úk-mət-šö́ut šålkǻn-mǟné tå̄rə́ŋ jǟnt, šålkǻn kåtó̰ŋ naukóts.
ä́ńčuk tṓlmo̰kmə íl-pūŋ wǟtä́lil, tå̄rə́ŋ-på̄kən tə̄l kåsíti, tårəŋkǻn
tuk íl-puwús, tu jart ju i täjús. jukä́ äńčukím jú-wōrǻntil, äńčukí ju
ǟ jǟnt. « ńokó̰r wǟrä́nt äńčukəm šålkǻn-mǟte » - wojlǻtål jukä́ –
« ä́mək ílēm åŋlǻto̰ŋ. » šålkǻn-mǟné jis, tårəŋkǻn kåsítim íl-puwús,
sojnǻ ít́-kårtús, tå̄rəŋ ålǻntni wåŋkǻtə-kə̄r tåtús. tå̄rə́ŋ jukä́-jitəl
nī́nət ko̰m-kaítəl ålǻntēt. jukä́ kikrə́l sōs, muś pū kåntǻs.
tīlə̄́m puwí pöŋí, kǟtí äitä́m-kar, pukńi-kōrinǻl tå̄rə́ŋ-kaítəl
po̰nó̰ŋ-kår.
2. tå̄rə́ŋ-pū kǻtəl-lä́təl jänúmäl, jänúkiu sōs. « mämä́! » -
lǟnt - « ti wåŋkǻ-kə̄rt mäŋ nin ålǻntəu? » jukä́ purú åmåĺt́ålil:
« čiš, kōtáil mäŋ mińíu tīlnél?! mäŋún tīlnél äk-kot ǟ mińo̰ŋ,
kunä́k kún-mińó̰ŋ naukótəu, tå̄rə́ŋ tät́ä́nən íl-po̰réwu. » uk kǻtəl
tå̄rə́ŋ tīni kiškä́ləŋ kún-mińä́s, ti på̄st jukä́-pūńśit ilkíĺ kaitst.
šǻu-əm čolǻ kaitst, úk-mət-čö́ut kårǻtlēt purú, tårəŋkǻn joktǻnteut.
tå̄rə́ŋ-pū åšó̰ŋ kāĺ tärčikínət nó̰ŋ-mənə́mtəs, ti kāĺə́l tå̄rə́ŋ tə̄l älíu,
tok il i kålǻs.
3. iń jukä́-pūńśit pīś kulä́nən åló̰ŋ purú mińä́ntēt. piś kulä́-
nən jóktəst, tit́ íl-åló̰ŋ naukótst. ålǻntēt, ko̰jǻntēt. uk kǻtəl tå̄rə́ŋ-pū
oŋkin åmǻĺt́ål: « mämä́! äm iń nū́nmi úk-nuŋkín kōĺiləm, māt
mǟ-ut́in míńēm nī kiškä́ləŋ. » löús i mińä́s. šåu mińä́s-əm čolǻ mińä́s,
ĺåk-sei uk jart ńål-šo̰p ko̰m tṓńši, jålkáiĺ kåråtål. « ńål-šo̰p
jålkáil nīn kårǻtlēn? » - kit́úläl tå̄rə́ŋ-pū. ńål-šo̰p jålö́k mǟt å̄lní
wäitə́ŋ ǟ́wit́ ə̄rú-so̰jǻn kålǻntil, tå̄rə́ŋ-pūné nó̰ŋ-löúŋ pilä́nt. - « tu
jålö́k mǟt jūm-oŋkum sǟt kōt wokǻtlēt » - lǟnt. « tå̄rə́ŋ-pū, it́-wúlən
ämä́nmi jo̰rtəú? » - kit́úläl. tut́i ti lǟnt: « wulə́m, jä́jin t́åm! » ńål-
šo̰pnåt tå̄rə́ŋ-pū ukín mińä́ntēt, šåu-əm čolǻ mińä́ntēt, uk pil-šo̰p-
på̄́kən jóktəst. pil-šo̰p no̰ŋkáiĺ kårǻtål. tå̄rə́ŋ-pū kit́úläl: « pil-šo̰p,
ńokó̰r noŋkáiĺ kårǻtlēn? » - « kunä́k ǟ kårǻtēm, ålǻ-kåt ə̄rú-
so̰j kålǻntēm, ǟ kanšǻntēm, kåt ə̄rkä́ntēt, - ämä́nmi it́-wúlən,
tå̄rə́ŋ-pū jortə́u? » - « t́åm! wulə́m. » kōrmǻnnåt sōstǻ, kōrmǻnnåt
mińä́ntēt ilkíĺ.
4. šåu mińä́st-əm čolǻ mińä́st, ǟk-på̄kən jóktəst. ǟk jålö́-pǟlən
äs. tå̄rə́ŋ-pū åmǻĺt́ål: « nän po̰nə́n ko̰šó̰ kälú, äm jǻl-tǟrtkítēm. »
ko̰šó̰ kälú po̰nst, tå̄rə́ŋ-pū wåŋkǻ-kə̄r jǻl-wails. soĺ jålö́-pǟlí sei šåu
mińä́s-əm čolǻ mińä́s, muś kul-på̄kən päts. muś kultə́ kōrə́m
pöŋə́p äsrä́il kó̰ji. tå̄rəŋ-pū ju-tōs. äsrä́il åmǻĺt́ål: « tīni-äjní məs
ämä́n tå̄rə́m! » tå̄rə́ŋ-pū åmǻĺt́ål: « nū ämä́nmi iń-čiŋ äl tä́jin, äm
nūn jiw šöurēm! » päśt wus, jiw šöuró̰ŋ kǟls. jiw tə̄l naukótə šöuró̰ŋ,
poĺǻnə kušúk-əs tǟrú jú-pätä́llēt. « ńokó̰r pə̄k šöurä́ntēn? » - lǟnt
äsrä́il - « poĺǻnən šåk jú-pätä́lst kul-kə̄r. » tå̄rə́ŋ-pū kul-kə̄r ju-tōs
äsrä́il pöŋä́ni päśtə́l tårək šöurləstä́ni. äsrä́il-pä́lt kōrə́m ǟw å̄ls,
ílməś wäitə́ŋ-kårt. tå̄rə́ŋ-pū ǟwit́-på̄kən jis, jäŋkǻntēt. tå̄rə́ŋ-pū
åmǻĺt́ål: « ńokó̰r ukä́il wukətsəné jäŋkə́ŋ? pajtín jäŋkə́m, t́åm
mińíu no̰ŋkáil! » kōrə́m ǟw jåwǻlåktst, mińä́st.
5. wåŋkǻ-på̄kən jóktəst. tå̄rə́ŋ-pū uk ǟ́wmi kötstíl kälún, píl-
šo̰pnǻt ńål-šo̰p no̰ŋkáiĺ kårtó̰ŋ naústån. tit́í juní-pǟlt kälú ås
tǟrtús, māt ǟw nó̰ŋ-kårtús. tōl kṓrmətkə́u tǟrtús kälú, kṓrmət ǟw
nó̰ŋ-kårtús. ǟwít́ jinǻlt tuk kö́tkəts kälún, tuk nåús kårtó̰ŋ noŋ-
káiĺ. wåŋkǻ-sōntən ǟ joktús, kälkí päśtə́l šo̰pú söurä́pus, tå̄rə́ŋ-pu
jål-päts purú. « iń ńokó̰r wǟ́rēm äm? » - wojlåtål tå̄rə́ŋ-pū - « míńēm
äsrä́il-kulən purú. » äsrä́il-kulən jóktəs, kul-kə̄r ju-tōs. ĺik-åšt
mǻltåk kånǻntål. wustíl ti mǻltåkmə, tusléjiŋ mińä́s. pó̰to̰t ä́ləsləs,
só̰so̰t ä́ləsləs, uk jårt šerkə́ś wōnə. tå̄rə́ŋ-pū åmǻĺt́ål: « šerkə́ś, posó̰ŋ
tå̄́rəmən no̰ŋkáil kǟltílən ämä́nni ? » - šerkə́ś purú åmǻĺt́ål:
« ilpä́k ńöúĺ tä́štən! » - « äm ä́ləsləsəm, ńöúĺəm kǟn al. » - « tä́štən
čilä́kət, tä́ltən ńöúĺə́l ju čilä́kət, kōrə́m jampnǻ táulə! » tå̄rə́ŋ-pū
toki wǟ́rəs. šerkə́ś lǟnt: « t́åm, iń mińíu, wṓntən äm-åšəm, töu-
lə́mliu!»
6. tå̄rə́ŋ-pū šerkə́ś šišín wōntəs, no̰ŋkáil töuləmləst. kōn
šerkə́ś å̄rtó̰ŋ naukóts, tå̄rə́ŋ-pū šerkə́ś tṓšən ńöúĺ-čåkəl möús, šerkə́ś
wöwí tu-čöut ås purú tōs. kōrəm jamp målǻs, wåŋkǻnål tå̄rə́ŋ-pū
posó̰n tå̄́rəmən kún-tåtús. ǟknǻl ko̰šó̰t ī́kəm muś kul wōnə, ti kulnél
ílməś wåkkǻtnə so̰j kålkǻtål. tå̄rə́ŋ-pū tū mińä́s. « ńokó̰r iśkərtəktni
so̰j tu jun? » - lǟnt. ju-tōs wajǻntil: ńǻl-šo̰pnǻt pil-šo̰p wäitə́ŋ
ǟwít́-mǟs wåkkǻtlēt. tå̄rə́ŋ-pū ju tə̄l toji, ńǻl-šo̰pnǻt pil-šo̰p šänšə́l
pätst. « tå̄rə́ŋ-pū! » - lǟ́ntēt - « mäŋúmi äl ä́ləslən il, ləlt tǟ́rtən
mäŋúmi! » tå̄rəŋ-pūné ukä́itəl kún-på̄šúst. « tå̄́rəmən kåntó̰ŋo̰nǻ, äm
nänä́n ǟ älilä́nəm! » - lǟnt tå̄rə́ŋ-pū. jänú toj wǟ́rəst, årǻk ä́jist,
tīní-äjní tīsté. ínək kōr-məš ålǻntēt.