Tavda Mansi Language
the analysed corpora of an extinct dialect of Mansi language
12. Tale of two girls (K)
Collected from:
Aksinja Ivanovna Kostjina (geb. Esenbaeva) im Dorfe Gross-Tšandyri an der Tavda, 2. II. 1904.
Gebürtig aus Šaitanskaja, von wo sie sich mit 22 Jahren nach dem erstgenannten Dorf verheiratete; 59 Jahre alt.
Übersetzung von Logan Sidorovitš Kostjin, 6. II. 1904.
Source:
Kannisto, Artturi – Liimola, Matti (1951, 1955, 1956, 1958, 1959, 1963): Wogulische Volksdichtung I-VI. Band. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia; Mémoires de la Société Finno-ougrienne, Helsinki.
III.21 (198-201)
jükǟ́nǟt äńćük å̄lst, kojå̄́st. ǟwǟ́n å̄l okkórå̄n. jükǟ́ ílkålå̄s.
ä́ńćük māt nī üs. jükǟ́ pält ǟwī́t́i å̄ls, äńćǘkīn ít tåtå̄́st. ĺēm
wātə́ŋ jükǟ kit́ ǟwī́t́inǟt ilǟ́ntǟl. jükǟ́ tǘk ǟwī́t́i jitəl ĺēm ärǘn
tåtå̄́nt, ä́ńćük ǟw ǖ́śkår tåtå̄́nt. jükǟ́ lǟnt: « ĺēm ponšå̄́s, ǟwə́n
sōinå̄́ íltå̄tən! » lǟnt. ä́ńćük tåtå̄́stəl ǟwī́t́īm, mǖ́ś külə́l wǟ́rstīl
jå̄ kōĺå̄́stē̬l tüt́, tük jǖ́mińǟs. ǟwī́t́i ōné̬ kēr kōrt. täŋkə́rt läkə́tst,
it́mä́kkusok üjǟ́ntet. iń mićǟ́k lǟnt: « tǟjī́n! » lǟnt. « å̄l, ükī́ń, i
ī́kəm, ükī́ń », lǟnt. täŋkə́rt lǟntet: « ćükǘn óttən ǘt́ kḗrsottən »,
lǟnt, « porkǻji noŋ täíl. säŋkǟ́p pońən målḗ̬sǟmən jå̄ šäpǟ́rəl
lä́plīpən! » lǟnt. « äsrä́il jåkå̄́lt jé̬w täil jå̄ jǖ́šåwṓlē̬l šäŋkǟpmi.
ćükǖ́nnäl täwī́mi täül šå̄šən porkə́müt́əl, täk täü tä́jtäkti. » jåkå̄́lt
äsrä́il kasī́ts jå̄ säŋkǟ́pmi jǖ́šåwōlst, íńkår kanǻw päts, porkə́mü-
t́əl tämə́r ǘkäil šå̄šṓs, ükäil tä́itǖs. ćümlǟ́k ōnḗ̬, ćä́rkət nóŋä-
šǖ́līm å̄l. ćümlǟ́k lǟnt: « ke̬krə́m pǟ́llåŋmətå̄l. » mićǟ́k ćüm-
lǟ́kmi nóŋälmä́istīl: kóm läkə́ts, miśkärk. iń kóm lǟnt: « ükī́ń
ükə́tīw », lǟnt, « pińćä́jttåktē̬w! » pinćä́jttåktst. tüt́ī́ jünī́pǟlt lot
i såwrət šåk kǟlī́m ålāt, kārtǻwk i tǻwk šǻk kǟlī́m ålā́t.
jükǟ́ lǟnt: « ílken, ä́ńćük », lǟnt, « ǟwə́n jílåŋlå̄́tən! » lǟnt. iń
ä́ńćük päip mäšī́m i mińǟ́s. iń ä́ńćük jeént, íltōńćəps sōjtå̄́,
kǻntlå̄l: lót rākå̄́ntāt, sǻwrət me̬wrǟ́tlet, kā́rtåwk šoškå̄́nt. äń-
ćük lǟnt: « ńokór täk sōs? ǟǘm pält iśkə́rtlet », lǟnt. jis äńćük
ǟwī́t́īn: ärǘlåkən på̄́jkår ǟwī́, ćimǟ́ på̄́jtē̬m å̄l. íńkår ǟwī́t́īn
ǟrkårəl täǘl pońōs päīpī́. ä́ńćük lǟnt ǟwī́ tårk: « äm mińém »,
lǟnt, « jǖ́. » ǟwī́ lǟnt: « mińən! » lǟnt.
äńćük ńåmå̄́nt jǖ, joktå̄́nt jǖ. jükǟ́ti ōrå̄́nt äńćǘkīm jǖ́.
jís jǖ ä́ńćük. jükǟ́ ćäǖ́ts, äńćǘki jǖ́ jis, päīp kült ǟ́rkår
tåtå̄́s jǖ, pērǟ́kət tå štó, šǻk tåtå̄́s. jükǟ́ lǟnt: « äńćük, ä́m ǟwm-
mī pəl sōinå̄́ tåtən! » lǟnt. äńćük tåtå̄́stē̬l jükǟ́ ǟümi sōinå̄́, kämĺǟ́
it́mǟ́k kǟ́n tåtå̄́s ǟwī́ jitəl. säjím kül ä́ńćük ottå̄́s å̄́s ǟwī́n. ǟwī́t́i
ås koĺts tüt́, ä́ńćük jǖ́mińǟs. ipšǟ́məŋ nåwkə́ts. ǟwī́t́i ǻnts
kēr kōrən, küjǟ́līm ṓne̬. läkə́tst ǻs täŋkə́rt. « mänä́ü pəl täjǟ́päptən »,
lǟntet, « ńokór täjǟ́nten! » íńkår lǟnt: « ämǟ́n pəl ćōlå̄́ sowḗ̬ »,
lǟnt. täŋkə́rt me̬ǘmtäktst pä́l jålḗ̬pǟlən pürǖ́. ipšǟ́məs il,
ī́jättən jokts üš. kḗr kōrnäl káīts jå̄ mǻlk koílməts mićǟ́k.
ī́jättən pəl jókts jå̄ äsrä́il kasī́ts, åjiw pǟ́lwåkt́ōs, läkə́ts äsrä́il jå̄
mićäkmi jǖ́šåwōlstīl jätī́näl. äsrä́ilän såkḗ̬ šåk ĺī́k såtər nóŋ-
täwtǟ́lǖs.
jükǟ́ lǟnt: « ílən, äńćük, pä́jp mäšən jå ä́m ǟümmi ílåŋlå̄́tən! »
lǟnt. äńćük päjp mäšəs jå̄ mińǟ́s ǟw åŋlå̄́təŋ. äńćük jeént, sōjtå̄́
kǻntlå̄l å̄ ak ńokór ǟ kå̄lkə́tå̄l ä́ńćükən. äńćük jókts mǖ́ś
külnǟ, jǖ tṓs jå̄ šå̄́ roktå̄́s: ǟwī́ såkət ĺī́k såtər west́ḗ kånå̄́ntlāt.
ä́ńćük äitstīl sǻkətme̬ jå̄ pä́īp külən jǖ́tältstīl. iń äńćük lōń-
ćå̄́nt jå̄ mińə́ŋ nåwkə́ts jǖ. lōńćī́m mińǟ́nt ä́ńćük jǖ. jokts
jǖ jükǟ́tīn. jükǟ́ti tårk lǟnt: « åŋlå̄́tå̄lkān päīp kült! » jükǟ́ åŋlå̄́tst,
kanǻw päits tärmǟ́līm. nóŋkǟls jå̄: « ä́ńćük, míńīw », lǟnt « nä́ü
ǟwə́nən å̄lə́ŋ! » ä́ńćüknǟt jükǟ́ mińǟ́st ä́ńćük ǟwnǟ́ å̄lə́ŋ, på̄́i
kålkən. jistǟ́. « ǖ́lənǟ mänä́ümi å̄lə́ŋ! » lǟnt. ǟwī́ lǟnt: « ǖlǖ́ », ĺǟnt.
tüt́ ålå̄́ntāt, tüt́ kojå̄́ntāt, äm pə́l tüt́ ä́īsəm, tī́səm sårå̄́ poså̄́.